JÖVŐNK FELÉ

A múlt bombaszilánkokból-faragott rozsdás kései még sóhajtoznak apáink koporsóinak fekete ajtajában; nem tudjuk kihúzni: véres fogaik közé szorítják múltuk késeit a holtak. S mi, akik pillantásunkkal tüzet lobbantunk a hófúvások kazlaiba, arcunk tükreire festette kínjait a század, kocsmák éjszakái mérgeznek, farkas-sötét szobákba menekülünk magányunk elöl; letarolt termek nyikorgó mezejére, hogy varjakat ültessünk térdeinkre: károgják szomorúságunk … olvasásának folytatása

NE MENJ KI

Ablakomba csontsovány holdat állítottál, fehéren mászott tátongó falakon, a fák árnyékán megakadt; ott lóg az ágakon, késő van, ne menj ki a rétre, baj mindig akad; fölhasítják lábad virág-agyarak; véres lesz a fű, véres az iszap, halálra gázol a dübörgő erdők csordája, megszúrkálnak az eszelősen susogó szikra-füvek, meggyújtják hajad kódorgó tüzek, harapnak vad kutyák, téged, … olvasásának folytatása

Kex-Tolcsvay – Szép lányok ne sírjatok

  a fiatal Bari Károly saját versét mondja el a filmen

SZERELEM

AZT HISZITEK

MENYASSZONYKÉRŐ

A BOHÓC TESTAMENTUMA

Almafa voltam, kígyó voltam, kedvesem testén lélegző palást, fényhorzsolt mezőből kibuggyanó pipacs voltam, fölhatalmazott szél hallgatásában feleletnyi vércsepp, hamut horkol a parázs, velem álmodik most, elapadt hajammal, szavaimmal, kezemmel, látja tenyeremre peregni a magasság malmaiban esővé őrölt felhőket, madárszárnyak trapézain égig lendülő napjaimat, reflektorok izzását, félelmeimet látja, fénykörök összecsattanó cintányérjai közé ítélt arcom pórusaiból sziváros … olvasásának folytatása

SZABADSÁG!

Szabadság, vasra-vert ígéret, szemünk láttára hervadsz a rozsdát-vétkező láncok közt, s azt merik mondani, sziveinket éled: hogy szabadok vagyunk, azt merik mondani, árva, némaságtól-szenesedő torku madarak előtt: előttünk, akik ismerjük sóhajait a börtönt-próbáló eszmék tüzein tisztuló létnek, ismerjük kiskorunktól a faluvégeken üldögélő virág-szakállas öregemberek: a temetők meséit e hamuban-járkáló országot béklyóba-nyomoritó foglárról, tudjuk: rácsokká fonodnak … olvasásának folytatása

AZ ÍTÉLET NAPJÁN

Megfagy kürtök torkában a rikoltás, a félelem ingeiben verejtékezünk, ellopják arcunkat tükreinkből, hogy, fekete csákós bűneink ne találjanak ránk, betömetett szájak fuldokló rettenete fölmerül szivárványok csúcsán: megbicsaklott hitűek álmaiban, csattan az ostor, rajtunk, akik hét vármegyét égettünk porrá virtusból, fejünkre erneltük sugarastól a Napot, hasbarugdosott anyáink ölét parázzsal perzseltük, csattan az ostor, bicskával megvérzett ujjak … olvasásának folytatása

KÍNOM INDÍTOTT ÚTNAK

    Nyers szegénységet füstölgő tanyám düledező fallal, széltépte tetővel lógott a világba, bajba csomózva állig. Kínom indított útnak, napégette mezőkön, a völgyek hideg mélységein át, hogy fölmérhessem magam, hogy csillagot fakasszak vérből, verítékből, kirabolt tizenhat évemről letépjem káromkodó anyám átkát. Pokol-tüzes vérem kiégett ingei idegen emberré öltöztettek, múltam szikrázásán áttetszik a ház, ahonnan megátalkodott … olvasásának folytatása

  • ELISMERÉSEI

    1980 Móricz Zsigmond-ösztöndíj

    1984 József Attila-díj

    1992 Déry Tibor-jutalomdíj

    1992 Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja

    1996 Bezerédj-díj

    2001 Kossuth-díj

    2004 Hazám Díj

  • "A halál tényével korlátok közé szorított lét hatalmaz föl bennünket arra, hogy a minket körülvevő valóságból naponta új és új szépségeket ragadjunk ki, naponta tisztábban, egyszerűbben és öszintébben fogalmazzuk meg igazunkat, az ember igazát.”
  • A SZÁRMAZÁS NEM ESZTÉTIKAI KATEGÓRIA

  • a kép anyagok saját fotók, vagy az író grafikái, illetve nem jogvédett képek un. photo browsers oldalakról az oldalt szerkeszti, editor - Bari Jutka